Őskori Britannia
Nagy-Britannia történelmében a Kr. e. 4000 és Kr. u. 43 közötti időszakot őskornak nevezik, mivel nincsenek írva A rendelkezésre álló információkat régészeti leletekből, mint egy kirakós játékból rakták össze. Mint egy igazi kirakós játéknál, a darabok néha rosszul vannak elhelyezve, vagy teljesen hiányoznak, ami egy folyamatosan változó faliszőnyeget eredményez a letűnt időkről.
Az első emberek, akik Britanniába érkeztek, nomád vadászó-gyűjtögető népek voltak, akik Kr.e. 8000 körül érkeztek a kontinentális Európából. Ahogy a név is mutatja, ezek az első britek a föld gazdagságából éltek, beleértve az őshonos szarvasokat, vadszarvasmarhákat és sertéseket, miközben feltehetően megpróbálták elkerülni a medvéket és farkasokat, amelyek szintén az erősen erdős belső területeken kószáltak.
Kr. e. 6500 körül a tengerszint emelkedése elvágta a szárazföldi hidat Európával, és Britannia sziget lett.
Lásd még: Ősi állókövekCsak i.e. 4000 körül érkezett meg Dél-Európából, feltehetően hajón, egy csapat "fiatal földműves", akik magukkal hozták az ember által okozott környezeti katasztrófák talán első szakaszát. Az újonnan bevezetett erdőirtás, a fák, erdők és fásítások kiirtása révén, hogy földet hozzanak létre a háziasított növények és állatok számára. Ezek a "fiatal földművesek" olyan hatékonynak bizonyultak, hogygenetikailag módosított tenyésztés (növények és haszonállatok), hogy Nagy-Britannia lakossága i. e. 1400-ra körülbelül egymillióra nőtt.
A "fiatal földművesek" után más látogatók is érkeztek Európából - belgák, kelták és gallok -, és ezzel kezdetét vette a mai multikulturális Nagy-Britannia kialakulása. Különösen a kelták érkezése Nagy-Britanniába idézi fel egy olyan időszak gondolatait, amelyet rejtélyek és mítoszok öveznek. E vaskori emberek művészi stílusa, az állati, növényi és emberi formák csavarása és elhajlítása az egész világon elterjedt.Európa.
Lásd még: Keats HouseA kelták sámánjai vagy papjai, a druidák a rómaiak számára irritálónak bizonyultak, amikor Kr. u. 43-ban megérkeztek - a druidák ma is minden évben a nyári napfordulót köszöntik Stonehenge-ben.
Ez a rövid áttekintés néhány mondatba sűrítette az elmúlt több ezer évet. A történészek hajlamosak ezeket az időket a népek kedvenc vadász- vagy harci eszközeinek gyártási anyaga alapján tovább szegregálni, nevezetesen:
Kr. e. 4.000 - 2.300 körül | Neolitikum (újkőkorszak). A késő neolitikumban kezdtek új és furcsa emlékek formát ölteni a Brit-szigeteken. A Woodhenge fából készült körök, amelyek mindegyike kovaköves eszközökkel épült, i. e. 2300 körül keletkeztek, míg a Silbury Hillhez hasonló földhalmok i. e. 2400 körül. Avebury és Stonehenge sáncai és kőkörkéi i. e. 2500 körül épültek. |
i. e. 2300 - 750 körül | Bronzkor. Kr. e. 2300 körül kezdtek el érkezni az első rézfém fegyverek és ékszerek Britanniába. Nem sokkal később néhány okos ember felfedezte, hogy a rézhez csak egy kis mennyiségű ónt adva egy új ötvözetet, a bronzot lehet létrehozni. Mivel sokkal keményebb és erősebb anyagról van szó, a bronz szerszámok és fegyverek hamarosan a választott fémek közé kerültek. És ezekkel az új szerszámokkal a földet jobban meg lehetett dolgozni.A legkorábbi domberődök is az új közösségek védelmére épültek. |
Kr. e. 750 körül - Kr. u. 43 | Vaskor. A még keményebb és erősebb vas kezdte felváltani a bronz szerszámokat és fegyvereket. A finom fémmegmunkálás bizonyítékai, beleértve a katonai felszereléseket is, egy harcos osztály megjelenésére utalnak. Nagyobb és bonyolultabb domberődöket is építettek a törzsi területek és központok védelmére, mint a dorseti Maiden Castle és a shropshire-i Old Oswestry. Ebben az időszakban volthogy Britannia akkor került kapcsolatba a római világgal, amikor Julius Caesar i. e. 55-54-ben rajtaütött Britannián. Ezzel együtt a szigetről az első írásos emlékek közé tartozik, hogy harcosok szekereken lovagoltak és druidáknak nevezett vallási vezetők emberáldozatokat mutattak be. |