Historia Regum Britanniae
A Historia Regum Britanniae (fordításban: "Britannia királyainak története") egy középkori szöveg, amelyet Monmouthi Geoffrey írt 1136 körül, és amely a brit történelem fiktív utalásokkal és drámai történetekkel átszőtt beszámolója.
A könyv Britannia királyainak felemelkedését és bukását követi nyomon, a hódítás, a hatalom és a siker történeteit. A Brit-szigetek trójai alapításától kezdve a hatalmon lévők nyomában egészen az angolszászok idejéig követve ez a mű a Britannia anyaga alapvető részét képezi.
A Britannia ügye a középkori irodalmi művek azon gyűjteményére utal, amely legendákat és mitológiát ábrázol, a hősiességről és hazaszeretetről szóló történetekkel összefonódva, ami példázza ezt az irodalmi műfajt.
Középkori forrásként a szöveg nagy értéket képvisel, és bár kitaláltnak és a tényeket erősen elferdítőnek bizonyulhat, a könyv érdekes betekintést nyújt a középkori világba.
Historia Regum Britanniae, írta Geoffrey of Monmouth
A könyv rendkívül népszerűnek bizonyult a középkori közönség körében. Ez a népszerűség messze felülmúlta a várakozásokat, és később a latin szöveget számos más nyelvre is lefordították, így a könyv még a XVI. században is sokak számára fontos forrássá vált.
Geoffrey of Monmouth, aki feltehetően 1100 körül született Walesben, szerzetes és befolyásos tudós volt. Úgy gondolják, hogy élete nagy részét Walesen kívül töltötte, mivel neve több Oxfordshire-i oklevélben is szerepel. 1152-ben Geoffrey St Asaph püspöke lett, akit Theobald of Bec érsek szentelt fel Lambethben.
Leghíresebb műve az 1140 körül befejezett "Historia Regum Britanniae", amely nyilvánvalóan ősi brit szövegek fordításain alapult. A könyv Nagy-Britannia történetét követi nyomon, a Julius Caesar római inváziójától kezdve a Lear király és Cymbeline meséiig terjedő rettenthetetlen történeteken keresztül. Az elbeszélés a ma ismert legmeggyőzőbb brit mítoszok és legendák némelyikét tartalmazza.
Brutus a trójai
A könyv tizenkét részre tagolódik, az első rész tíz évszázadot ölel fel, kezdve a trójai háborúval és Britannia mitikus alapítójával, Brutusszal, aki Aeneas herceg dédunokája volt. Eközben a kézirat utolsó hat könyve Artúr király korának eseményeit meséli el.
A könyv valójában az Artúr-legenda alapjául szolgált, Merlin és Artúr mitológiája pedig évszázadokon keresztül beépült a brit történetmesélésbe. Artúr király legendája fontos része volt Geoffrey of Monmouth művének, és ma is népszerű.
Artúr király ábrázolása, mint Britannia nagy királya, aki megvédte királyságát a szászok ellen, megragadta a középkori világ képzeletét. Geoffrey története tartalmazta az Artúr-legenda részleteit, beleértve Merlint, a varázslót, feleségét, Guinevere-t és Excalibur kardját. Chretien de Troyes francia író kiegészítéseivel a történethez az Artúr-történet teljesen új színezetet kapott.A Szent Grálról, a kerekasztal lovagjairól és számos más szereplőről szóló történetek segítettek abban, hogy a középkor egyik kedvenc meséje legyen.
Lásd még: Minster LovellMiközben Geoffrey vallásos életet élt, idejének nagy részét a tudományosságnak szentelte, és latinul írt, ami a középkori Európa tudományos világának lingua francája volt.
Geoffrey számos szövegből merített anyagot, többek között a tiszteletreméltó Bede "Ecclesiastical History of the English People" című művéből, valamint a kilencedik századi "Historia Brittonum"-ból. A források e sokféleségéből Geoffrey képes volt olyan történeteket és eseményeket kivonni, amelyeket megfelelő módon, részletesen kidomborítva és eleven történetmeséléssel lehetett újra elmesélni.
A Historia Regum Britanniae 15. századi kéziratának illuminációja, amelyen Vortigern, a britek királya és Ambros két sárkány harcát figyeli.
Geoffrey műve nagyon gyorsan beivódott a populáris kultúrába, olyannyira, hogy több évszázaddal később, Shakespeare idején a könyvét már latinul és normandiai franciául is meg lehetett olvasni. Mivel a "Historia" tartalmazza a Lear király és három lánya történetének vélhetően legkorábbi kéziratát, talán még hasznos inspirációs forrásként is szolgálhatott a Lear király és három lánya történetéhez.egy olyan nagy író bimbózó tehetségét, mint maga Shakespeare.
A könyv célja az volt, hogy egy hatalmas és lenyűgöző történetet dokumentáljon arról, hogyan jött létre Nagy-Britannia, olyan lebilincselő történetekkel, amelyek megragadták a középkori közönség képzeletét. Annak ellenére, hogy már a XVI. században a tudósok elkezdték megkérdőjelezni a könyv megbízhatóságát, a könyv ma is értékes történelmi forrás, és még ma is a történelmi személyek legendás történetei, mitikus vagymáskülönben továbbra is vonzzák az olvasókat messze földön.
Lásd még: Luxemburgi JacquettaJessica Brain szabadúszó író, aki a történelemre specializálódott, Kentben él, és minden történelmi dolog szerelmese.